szartornádó !

Az elmúlt pár napban, ismét a munkának hódoltam, csupa-csupa szakmába vágó feladatot kellett megoldanom. Szakadó esőben, és orkán erejű szélben nagy, nehéz, zsíros dolgokat cipelni, és megfelelően összeilleszteni. Jó volt. Majd mikor hazaérve a jól megérdemelt pihenésemet kívántam eltölteni, újra és újra belefutottam tartalmas írásokba, hogyan is kéne viselkednem vendéglátósként. Cseppet meguntam, az érem egyik oldalának filézését, így hát álljon itt egy írás (a teljesség igénye nélkül) arról, hogy hogyan kéne VENDÉGKÉNT viselkedni.

Mert barátom, ha egy pontban is magadra ismersz majd, akkor Te nem vendég vagy, pusztán fogyasztó. Mondhatnám úgy is, egy agy mosott, ostoba seggvakaró véglény, akit egy magára valamit adó mangalica család sem tűrne meg maguk között.

1. Köszönj!
A "Hö!" és a néma biccentés nem minősül köszönésnek.
A "Szevasz! Cső!" és társai, csak abban az esetben elfogadható, ha törzsvendég státuszod mellé, barátomnak is mondhatlak, egyébként egyenértékű, a hö-vel és a biccentéssel.
Napszaknak megfelelően, hangosan! Ha nem megy egyedül, biztos van valami alkalmazás erre is, hogy éppen reggel, nap, vagy este. Ez az alap. E nélkül el se indulj otthonról, mert nem érdemes. Te kellemetlenül fogod magad érezni, mert a "szemét" pultos/pincér bunkón viselkedik veled, mi meg egyre inkább megutáljuk az embereket miattad, pedig nem is vagy az.

2. "Kérj és megadatik!"- mondá az Úr
Nem LESZ! Pofon, meg homokkal megszórva szárazon seggbe. Az lesz.
Ételt, italt, kapsz ha KÉRSZ! Nem kell átesni a ló túloldalára, és felejtsd el a feltételes módot, kívánalmakat.
-Kérhetek?
-Igen.
-Akkor miért nem kapom?
-Mert nem kértél.
Állj a sarkadra! Húzd ki magad, töröld le a nyáladat, és mond ki: "Kérek egy macifröccsöt!"
A macifröccs miatt köcsög maradsz a szemünkben, de legalább jó úton jársz.
Azt hogy "Adjál!", "Kapok" meg a többi hülyeség, gyorsan verd ki a fejedből, mielőtt más teszi meg. Anyunak otthon. Nekünk ne!

3. Egyél - igyál rendesen!
Ha már elvonszolod tornából felmentett testedet valamelyik vendéglátó ipari egységbe, azt ne egy habos kakaóért, fél adag salátáért, vagy egy sport fröccsért tedd.
Akkor menj étterembe, ha éhes vagy.
Ha egy zacskós levessel jól laksz, akkor azt kérlek otthon a négy fal között old meg.
Akkor menj kocsmába, ha inni akarsz.
Roppant bosszantó, mikor egy deci borral összekoszolt szódával kell szarakodnom ahelyett, hogy rendes embereket szolgálnék ki, ráadásul általában ezek a tápláléklánc legalján tanyázó szarukeretes amőbák szoktak felvágni, ha nem kapja meg azonnal a semmiét, a pénzéért.
Ezzel elérkeztünk a következő ponthoz.

4. Belőled élünk!
Sajnos nem. A deci borodból nemhogy házat, egy doboz gyufát nem fogok venni, hogy remegő kézzel gyújtsak rá ahelyett, hogy a sörcsappal ráhúznám a szarukeretes szemüvegedet a homlokodra.
Ha sóher vagy, maradj otthon! Vagy ülj ki a parkba egy üveg Kalinkával, (ha ugyan tízen meg bírjátok inni egy este alatt), de semmiképpen ne próbálkozz nálunk. Ne kérdezd meg, hogy ugye behozhatjuk ezt az üveg piát (az már egy jobb eset mikor megkérdezed, de legtöbbször csak ki akarod bontatni), majd mikor azt mondjuk "Nem!" ne nézz boci szemekkel és ne háborodj fel, hogy ez micsoda dolog.
Anyád! Abból élünk, hogy italt forgalmazunk.
Menj be egy melegedőbe az üveg koccintósoddal. Kíváncsi leszek a hobók meddig tűrik meg a hitvány testedet maguk között. Igaz anno mi is ültünk be mekibe szalonnázni, de az kicsit másról szólt.

5. Jatt!
Bizony, most összeszorul a reformkonyhától elgyengült gyomrotok, és szinte hallom a felháborodást. Számomra is felháborító, hogy szemrebbenés nélkül képes lennél KEVESEBBET fizetni, hisz nekünk úgy is megéri.
Elárulom, nem. Az árrés, nem a mi döntésünk. Viszont az eladott tételekkel elszámolunk, és mivel egy általam vizionált világban le se köpnélek mielőtt földet húzok rád, miért feltételezed hogy meghívlak egy italra? (Igaz van köztünk olyan, aki mocskos szexuális szolgáltatásokért cserébe rábeszélhető egy fröccsre, de az ilyen ritka)
Miért is adjál jattot, ha a kiszolgáló személyzet bunkón viselkedik?
-Itt meg kell álljak kicsit, mert ez egy kardinális probléma, és magyarázatra szorul. Ebben a szakmában dolgozók, nem pusztán csaposok, pincérek, stb. Túlnyomórészt, (és most ne a nagymellű szőkére gondolj, aki jól szopik ezért az se baj, ha nem ismeri fel a sörcsapot, hanem azokra akik tényleg dolgoznak) jó emberismerők, empatikus képességekkel, és kicsit pszichiáterek is. Tükröt tartanak a vendég felé. Ergo, ha minden pincér bunkó akkor ideje az önvizsgálatnak.-

6. Ha sóher vagy, maradj otthon!
Tudom ezt már mondtam, de nem győzöm hangsúlyozni. Ha nincs pénzed, akkor ne akarj úgy csinálni mintha. Kellemetlenül fogod magad érezni, minket meg felbosszantasz. Senkinek nem jó. Tudom az általad követett létforma mellőzi a szégyenérzetet, és hasonló hülyeségeket, de mégis. Picit sem érzed megalázónak, hogy rajtad röhög egy egész szakma? (A kérdés költői volt) Mi se megyünk el inni, ha nincs miből, pedig elhiheted, egy magára valamit adó vendéglátós előbb kerít pénzt alkoholra, mint ételre, meg hasonló baromságokra.

Miért jó neked, ha vendéggé válsz!?
Udvarias, baráti légkörben töltheted el az idődet. (Mint már mondtam, ahogy viselkedsz, azt kapod)
A legmagasabb szint a törzsvendég. Nagyszerű kiváltságokkal. Lehet "Sziával" köszönni, saját poharad van, néha még hiteled is. (Halkan megjegyzem, ha alapból normálisan viselkedsz, belefuthatsz potya italba)

Nincs más hátra, mint gyakorolni. Gyakorolj a tükör előtt, barátaiddal játszatok szituációs gyakorlatokat. Bár sok reményt nem fűzök hozzá, mégis hiszem, hogy sikerült legalább egy részét megértenetek.
Kezd el a tudatosítást, hogy egyenlőre nem vagytok senkik. Emberek se. Innen indulunk, és kezdhetünk építkezni. Higgyétek el akin látszik az igyekezet segítséget is kap. Meg pálinkát, ha KÉR!

Csak ügyesen Buksik!